Koronkai Bertalan köszöntése

Az út Brunton könyvétől a Tanítások Tanítójáig

         dr. Koronkai Bertalan köszöntése 90. születésnapja alkalmából

 

Kedves Tanár Úr!

Köszöntőt írni olyan elődők után, mint akik a 70-ik, 80.-ik születésnap alkalmából e nemes feladatot felvállalták nem könnyű lecke. Egyike vagyok azon szerencséseknek, aki Tanár úr tanítványa lehettem. Mit is tanultunk a Tanár úrtól?  Az elsajátítandó szükséges elméleti és gyakorlati anyagon kívül orvosi magatartást – humánumot – az elfogadás /kételkedés egészséges arányát – nehéz élethelyzetekkel való megküzdés képességét.  Maga az a szakmai életpálya, melynek részleteibe egykoron beavatott minket, olyan  példaértékű hozzáállásról tanúskodott a felmerült akadályok kezelését illetően, hogy nem „törések- nek” nevezte őket, hanem „másképp hasznosított időknek”.

A kronológiai sorrend Brunton könyvével kezdődött, mely első ízben keltette fel érdeklődését a lélektan íránt. Az egyetemi évek során Hermann Imre, Gartner Pál révén Freud, Ferenczi munkássága, majd Angyal Lajos a „Lélektan és kórlélektan határterületei”, s végül Klimes Károly neurózistan tézisei kerülnek figyelmi középpontjába. Első I. díjas pályamunkája egyetemistaként szkizofrénia struktúr-analízisét ismertette. 1953-ban szerez orvosi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. További szakmai út Miskolc Megyei Kórház Ideg-Elme Osztálya, majd 1957-69 ig a  Lipót Völgy utcai Neurózis Osztályán adjunktus, majd  1975-ig az Elme-Tüdő Osztály másodfőorvosa. 1975-85-ig először 2 évig a Pomázi Munkaterápiás Intézet budakalászi részlegét vezeti, majd a pomázi intézet igazgató főorvosa lesz. Nyugdíjazását maga kéri, s örömmel folytatja egyéni és csoportterápiás képzéseit a Várfok utcai képzőhelyen, a SOTE keretein belül a VIKOTE képzéseinek egyik pillére, oktat a Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesületben, és az Integratív Egyesületben. Számos tanítványa közül ma a pszichoterápia jeles képviselői. Juhász professzorral együtt dolgozza ki szakmai team-ben neurológia és pszichiátria szétválasztását, s alapító tagja a Magyar Pszichiátriai Társaságnak.

Több egyesület alapító tagja és elnöke, mint a Relaxatiós és Szimbólumterápiás Egyesületé, s a C.G.Jung Komplex Pszichoterápiás Egyesület alapítója, majd  örökös tiszteletbeli elnöke. Pszichoterápiás munkássága igen széles spektrumú. Autogén tréning, meditatív és -imaginatív tréning, szocioterápiás munka, rehabilitációs terápiás gyakorlat, kiképző terapeuta és szupervízor.

Talán mindezt felülírja Jung iránti elkötelezettsége, mely megnyitja az utat a keleti filozófia, teológia irányába, s ez a szellemi érdeklődés gazdagodik az ezoterikus-mitológikus szemlélet sajátosságaival. Eleinte a zen-buddhizmus, majd visszatérve a chan buddhizmus áll közelebb  szemléletéhez. Vallja, hogy a „belső úthoz” vezető eszköz a meditáció:„A meditációban az jön felszínre, ami genetikusan-biografikusan benned van”.Széleskörű érdeklődését példázza a morphogenetikus mező és a kvantumfizikai eredmények összefüggésének kérdése. Előadásai, szemináriumai, közleményei, könyfejezetei mind fentieket tükrözik.

S a díjakról se feledkezzük meg:1985 Munka Érdemrend arany fokozata,1989 MPT Oláh G. életműdíj,1989 Nyírő Gy.díj a „Relaxatiós módszerek” c. könyvéért, 1994:Köztársaság Érdemkereszt Tiszti fokozata.

S végül, ha megkérdezném, mi a legfontosabb egy eredményes pszichoterápiás kapcsolatban, mi az ő „evidence based” empírikus bizonyítéka, bizonyára azt felelné: „Rezonálni kell a beteggel!”.

Köszönjük Tanár úr!

Budapest, 2015. november 24.                                         

Vértes Gabriella